December 14.
December 13-án, KL idő szerint
22 órakor indultam haza. Most dec 14 van, Cairoban ma sem lopta be a szívembe
magát. Reggeli szájszaggal lihegtek a nyakamban a tömött sorbanálláskor, hogy
újra becsekkoljak, na ez nem az amit könnyen tolerálok. Gondoltam elslisszolok
a váróba, de oda csak indulás előtt egy órával lehet bemenni, nekem, meg volt
még 5. A
repülőn egyébként szerencsém volt, nem ült mellettem senki, így két széken nyújtózhattam.
Végigaludtam az utat. A várakozás is gyorsan eltelt fotóim nézegetésével,
rendszerezésével.
Leszálláskor mikor kibukkantunk
a felhők közül és megláttam hogy fehér a táj, holott azért kaptam híreket
előre, csak röhögtem magamban. Ilyen állat pedig nincs (remélem ismeritek a
viccet) Két hónap után kihagyva egy őszt és kezdve cidrivel, sokkoló. Leszállás
közben háromszor hallgattam meg loopolva Ziggy Marleytól a Beach in Hawai-t. J
Hátha felmelegít.
Kis késéssel megérkeztem. Zoli
hatalmas mosollyal várt, majd anyumnál ebédeltünk, nővéremmel együtt.
Jó újra itthon. Vegyes érzés.
Vágyom vágytam már a találkozásokat, hazai öleléseket, de a hideget nem. A
Karácsonyt viszont nagyon szeretem, így arra is örömmel készülök mostantól.
Mindenkinek Boldog Karácsonyt és
Újévet! Következő blogom januárban indul…info később.
J
Utazásom utsó képei:
Metroállomásról (Wangsa Maju-nál)
Adelynnel a KLCC Suria-ban:
Az ikertorony előtti parkban. Emil a fán. :)
Petronas Twin Tower
Aluljáró vidám dekorja.
Isteni kis tortát kaptunk Adelyntől ajándékképpen. 7 sins of chocolate névre hallgatott. Tényleg bűnös süti.
Karácsonyi sürgés-forgás
Végre egy szuper kávé az ajándék sütimmel.
Búcsú Adelyntől.
Hazai táj.
Welcome!