Megérkeztem Ipoh-ban, a Fuze bukit kindingbe. Még mindig imádom ezt a helyet, hihetetlen, hogy újra itt lehetek.
Az út most is nagyon hosszú volt. Bp-Cairo, ott 5 óra várskozás, majd cca 12 óra repülés, közben egy óra várakozás Bangkokban.Kuala Lumpur repterétől vonattal beutaztam a városba, onnan két órával később egy másik vonattal Ipohba. Az állomásra elém jöttek, még elmentünk kajáért és szombat éjfélre már a szálláshelyen is voltunk. Az otthontól való indulástól ajtóig cca 29 óra telt el. Kemény.
Miután a fuze-fiúknak épp csoportuk volt, cca 150 fővel, minden szoba tele volt, így cca 8-can aludtunk, ki-ki földön, ágyon.
Amit továbbra sem értek, miért kell 16 fokra hűteni a szobát, mikor olyan szép időjárása van ennek az országnak. Nappal most is 27-29 fok, este pedig egészen 26ra lehül.
Minden nap esik az eső és süt a nap. A természet még szebb is mint júliusban, mert jóval zöldebb, üdébb.
Szombat éjjel négy óra tájban még ébren voltunk, mikor egyszercsak becsörtetett SehLing a szobába. Hát Pavin tud titkot tartani el kell ismerjem. :) Nagyon örültem SehLingnek. Jött vele egy önkéntes is, Natalie, aki szintén egy tünemény.
Vasárnap délelőtt napoztunk, míg a többiek a sereg vendéggel foglalkoztak. A tóban mentőmellényben illetve a parton kellett különböző feladatokat megoldaniuk csapatokra osztva. A banda délután le is lépett, így nagy alvásba csaptunk. Este felmentünk a flying fox starthelyre naplementét nézni négyen, majd a dzsippel bementünk a dzsungelbe tök sötétben egy körre. 9 vadmalac szalad át előttünk a csapáson és számtalan majom madár rikkantgatott körülöttünk. Döbbenetes hangok és őrült sűrű növényzet vett bennünket körül. Idegen, de csodajó élmény volt.
Hétfő reggel szakad az eső, ugyanakkor meleg volt. Mikor kicsit alábbhagyott az eső egy bringára vágtam magam és feltekertem a startponthoz. Hol leszakadt az ég, hol csak gyengés esett, de a hely hangulata így egész új volt. Kis mp3-ommal zenét halgattam és hatalmas boldogságban figyeltem a panorámát, majd szarrá ázva letekertem a szállásra. Ilyenben is nagy ritkán van részem. Fülig érő szájjal mentem tusolni.
Most jól bekajáltunk és megyünk a vízeséséhez. Hát lehet ezt nem szeretni? :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése